Töpörtyű probléma

Nyomtatás E-mail
  
2017. május 21. vasárnap, 16:25

Problémaelemzés magyar módra

Március 12-én Morgó Medve azzal kérdéssel fordult az internet népéhez (http://morgomedve.blog.hu/2017/03/12/a_tepertorol#comments) hogy miért is olyan drága a tepertő/töpörtő/töpörtyű? Való igaz, a 2500 Ft-os kilónkénti ár kissé meghökkentő, amikor sertéscombot vagy pulykamell filét már 1500 Ft/kg áron is lehet vásárolni. Emberünk, akarom mondani medvénk aztán vásárolt 2 kg zsírszalonnát mindössze 500 Ft/kg áron, és maga állt neki töpörtyűt készíteni. Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy bebizonyítja, a 2500 Ft-os ár rablás.

Rendkívül cizellált módon leírja a sütés folyamatát, a felmerült gondolatokat, de ez most nem tartozik szorosan a témához, így eltekintünk tőle. Mintegy 4 óra ténykedés után elkészült a végtermék, amit a – azon melegében elvégzett – minőségellenőrzés követett. Egy minta nem minta, tehát újabb mintavétel és mérés. A minőséggel nem volt probléma – ennek őszintén örülünk, viszont ekkor már medvénk is rájött arra, hogy a kiinduló célt (mi kerül ezen 2500 Ft-ba?) már nem fogja elérni, mivel nem tudja, hogy 2 kg kilogramm zsírszalonnából mennyi töpörtyű is lett. Fölzabálta egy részét a falánk medvéje.

Mi köze a történetnek a problémaelemzéshez? Nagyon is sok! Nem csak otthon nem tartjuk be a problémamegoldás legalapvetőbb szabályait, hanem a napi munkánk során sem. Cseréljük ki a töpörtyűt egy mechanikailag megmunkált alkatrészre, a probléma meg legyen az, hogy sok az utómunka a mérethibák miatt. Elhatároztuk, hogy csinálunk egy kísérletet, Béci, a legjobb marósunk 5 munkadarabot fog elkészíteni. Meg is történt, mindegyik tökéletes lett, a méret szinte megegyezett az előírt értékkel. Hát ez hogy lehet? „Tudod főnök, mivel kísérletről volt szó, egy másik szerszámot kerestem – a fiúk szerint ez a legjobb – meg módosítottam a programon is egy kicsit.” Vagyis még mindig nem tudjuk, miért van sok mérethibás termék!

De térjünk vissza a töpörtyűhöz! Mint említettem, ez egy blog, amire majd 60-an reagáltak. Ami megdöbbentett, hogy mindenki megmaradt a témánál, nem volt sorosozás, meg illiberalizmus sem, ami nagyon jó jel. Ugyanakkor a kommentek legalább a fele nem közvetlenül a témához kapcsolódott, volt mangalica vita, konkrét sütési technológiák versengtek. Talán 10 %-ra tehető azon megszólalások száma, akik tényleg az alapkérdésnél maradtak. Kiszámolták, ha a zsírszalonna 20-30%-a lesz (mérhető tömegű) töpörtyű, akkor máris ott vagyunk a 2500-1700 Ft/kg árnál. Amire rájön az energia, a munkabér, az iparűzési adó, soroljam még? Vagyis reális az ár!

Az internet népe is pontos leképezését adja az üzemben történteknek. Olyan ez mint egy meeting (nem megbeszélés, mert az komolyabb). Előkerül a probléma, és van mindenkinek véleménye. Ezek nagy része nem a témához konkrétan kapcsolódó megjegyzés (mangalica vs hússertés), a technológiáról (zsírt vagy vizet alá, és mikor a tejet) szóló elmélkedés. Mindig próbáljunk meg a problémára koncentrálni, és ebben a vezetőknek van a legnagyobb felelőssége!

Végezetül ismételjük át, milyen lépései is vannak egy jó problémamegoldásnak!

     1)    A probléma pontos definiálása

2)    Adatok gyűjtése

3)    Adatok elemzése, gyökérok keresés

4)    Lehetséges megoldások összegyűjtése és kipróbálása

5)    Az eredmények elemzése

6)    Szabványosítás

7)    Eredmények visszacsatolása

 Mindössze 7 lépés! A legnagyobb problémánk az, hogy az 1)-ről rögtön a 4)-re ugrunk és csodálkozunk, ha nincs eredmény!

 Akik viszont követik ezt az egyszerű folyamatot, megérdemelnek egy kis finom töpörtyűt – most ingyen.